Minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, amely a megállapodást eddig hátráltatta – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kérdésre válaszolva csütörtökön a szlovákiai Kassán a V4-csúcs apropóján tartott sajtótájékoztatón. Mint ismert, 3 ezer milliárd forintnyi EU-s támogatásról van szó, ám az EP-ben elfogadtak egy állásfoglalást, amit azt szorgalmazza, hogy fagyasszák be a támogatást.

 
 

A kormányfő szerint nincs ekkora baj. Legalábbis a dolgot csak annyival kommentálta, hogy a tárgyalások jól haladnak. Kifejtette: 17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal: „ők megmondták, mit akarnak”, aztán „ezeket konkretizáltuk, és ezeket végrehajtottuk”. Közölte: most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a testület. „Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk” – jelentette ki.

 

Megjegyezte: azóta már van tizennyolcadik igény is, de arról is megegyeztek, hogy azt is teljesítik, viszont annak a határideje márciusban lesz.

Mint megírtuk, az Európai Parlament szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt intézkedések nem elegendők az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha teljes mértékben végrehajtják őket, ezért az EP azt javasolta, hogy fagyasszák be a Magyarországnak szánt uniós forrásokat.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő támogatás befegyasztásával járna.

Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg

Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg, erre a pénzt már el is különítette, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát – mondta Orbán Kassán.

Orbán Viktor kiemelte: az ukránok pénzügyi támogatását illetően Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak: „előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését”, ez helyes és szükséges. Azt is jelezték, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja – tette hozzá.

Hangsúlyozta: 18 milliárd euróról van szó, az ebből Magyarországra eső részt a kormány már elkülönítette a költségvetésben, és ezt az összeget odaadjuk az ukránoknak. Az erről szóló tárgyalásra már felhatalmazták a külügyminisztert – közölte.

Kijelentette: „De mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább”. Tehát „mi vállaljuk a ránk eső terhet, de nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, ha egyre több ügyben egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát és a tagállamait a jövőre vonatkozóan” – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta, ez rossz irány, „ezt mi sosem fogjuk támogatni”, mindegy, hogy Ukrajnáról vagy bármilyen más pénzügyi kérdésről van-e szó.

Magyarország jövőre szavaz Finnország és Svédország NATO-tagságáról

Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre tűzi. „A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig”, és nem is fognak, Magyarország biztosan megadja a csatlakozásukhoz szükséges támogatást – jelentette ki Orbán, de azt is bejelentette, hogy a csatlakozásukról csak a jövő év első ülésén szavaznak majd.

A sálról

Orbán hétvégén viselt sálja nem várt indulatokat szült: beszólt miatta a román, a horvát, az osztrák és a szlovák kormány is. A szlovák miniszterelnöktől kapott is egy szlovákiás sálat a nyakába a magyar miniszterelnök.

A sajtótájékoztatón Orbán erről annyit mondott:

„az angol ezt úgy fejezi ki, hogy take it easy”, a foci az foci, a politika meg politika.

Migrációs kérdések

Orbán arról is beszámolt, hogy megkérte a kollégáit, fontolják meg, hozzá tudnak-e járulni a szerb–osztrák–magyar határvédelmi együttműködéshez. Pozitív választ kapott, ezért a következő, Bécsben esedékes hármas találkozón azt javasolja a szerb elnöknek és az osztrák kancellárnak, hogy fogadják el azokat a felajánlásokat, amelyeket Csehország, Szlovákia és Lengyelország tett – mondta.