A tavalyi szinthez képest az étkezési búza és a liszt ára is bezuhant, ugyanakkor már márciusban már megindult az áremelkedés. A Pékszövetség szerint az árak várhatóan nem csökkennek, de sok múlik a „kenyérgyárakon" is.

Folytatódik a korábban bemutatott tragikus folyamat. Az Agrárközgazdasági Intézet által üzemeltetett Piaci Árinformációs Rendszer (AKI PÁIR) április elején közölt jelentése szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 65,7 ezer forint per tonna (28 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 61,7 ezer forint per tonna (mínusz 29 százalék a tavalyi adathoz képest), a takarmánykukoricáé 58,5 ezer forint per tonna (mínusz 38 százalék) volt március harmadik hetében.

Globális probléma

Ez pedig azt jelenti, hogy kitart az az idén tapasztalható rendkívül látványos tendencia, miszerint

éves szinten a termelés növekedése mellett óriási mértékben zuhan a gabona ára hazákban, ami viszont nem jelenik meg a kiskereskedelemben,

azaz nem lett olcsóbb a kenyér.

De vajon miért drágul drasztikusan a kenyér, miközben a búza ára lassan történelmi mélyponton van? 

A Magyar Pékszövetség szerint a helyzet megértéséhez néhány évet vissza kell tekerni az idő kerekét. A szakmai ernyőszervezet az Economx érdeklődésére felidézte, a 2020-at megelőző időszakban az alaptermékek (fehér- és félbarna kenyér, tejes kifli, vizes zsemle) átadási ára nem, vagy alig érte el e termékek teljes önköltségét. Ez azt jelentette, hogy a sütőipari vállalkozások ezeken a termékeken éveken keresztül inkább veszteséget realizáltak. 

„Míg 2017-ben és 2018-ban még az alapanyagköltség volt a legmeghatározóbb elem, 2019-re már a fehér kenyérnél is (csakúgy mint a három másik vizsgált terméknél) a személyi jellegű kiadások tették ki a legnagyobb részarányt a költségszerkezetben. Az alapanyagköltség 17 százalékkal növekedett a 2017. év átlagához képest, a munkaerőköltségek 46 százalékkal.”

A Pékszövetség szerint látható, ez az áremelkedési tendencia tovább folytatódik.