A négynapos munkahetet már több országban is vizsgálják és alkalmazzák kísérleti jelleggel. Néhány hely, ahol ezt a munkamódszert bevezették vagy tesztelik, a következők:

A Magyar Telekomnál is sikerrel zajlik a négynapos munkarend tesztelése. Még mindig meg kell csípnem magam, amikor csütörtökön elhagyom az irodát és ráébredek, hogy már kezdődik is a hétvégém – mondja Ian Gifford, aki tervezőként dolgozik egy brit fintech cégnél az Atom Banknál. Az egyik olyan társaságnál, amely már átállt a négynapos munkahétre. Az érzéseivel nincs egyedül. „A szellemi egészségre roppant jó hatással van [a négynapos munkarend].

Teljesen feltölt energiával” – mondja Dél-Afrikában 28 cég több mint 500 alkalmazottja vesz részt egy kísérletben, ahol a munkavállalók továbbra is megkapják fizetésük 100%-át, miközben a korábbi munkaidő 80%-ában dolgoznak, de a munkateljesítményük továbbra is 100%-os marad. Belgiumban a kormány egy olyan reformcsomagot jelentett be, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy öt helyett négy napot dolgozzanak a fizetésük megtartása mellett. A munkavállalóknak ugyanannyi órát kell dolgozniuk, de ezt 5 helyett 4 hosszabb napon át tehetik meg. Izlandon 2015 és 2019 között egy nagy kísérlet zajlott, amelyben körülbelül 2500 ember vett részt. A program sikerességét a résztvevők javuló jóllétében, a munka és magánélet egyensúlyának javulásában, valamint a magasabb termelékenységben mérték. 2022-től kezdve a munkavállalók nagy része, amelyet a szakszervezetek képviselnek, kérvényezheti a rövidebb munkahetet. Japánban a kormány javasolta a vállalatoknak, hogy tegyék lehetővé alkalmazottaik számára a négynapos munkahetet, a munka-magánélet egyensúlyának javítása érdekében. Több cég, köztük a Microsoft és a Panasonic is kipróbálta ezt a rendszert, és a 4 napos munkahetet kínáló cégek aránya 2021-ben elérte a 10 százalékot.

A négy napos munkahét számos előnyt kínálhat mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Az alábbiakban néhányat sorolok fel: Jobb munka-magánélet egyensúly: A négy napos munkahét lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy több időt töltsenek a családjukkal, hobbijaikkal, vagy pihenéssel. Ez hozzájárulhat a stressz csökkenéséhez és a munkavállalók általános jólétének növeléséhez. Növekedett termelékenység: Sok esetben a rövidebb munkahét ösztönözheti a munkavállalókat, hogy hatékonyabban dolgozzanak az adott idő alatt, ezáltal javítva a termelékenységet. Csökkentett munkahelyi stressz: A hosszú munkahetek gyakran hozzájárulnak a munkahelyi kiégéshez. A négy napos munkahét lehetőséget nyújt a munkavállalóknak, hogy jobban feltöltődjenek és frissebben térjenek vissza a munkahelyükre. Jobb egészség és jólét: A több szabadidő lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy többet mozogjanak, egészségesebben étkezzenek, és több időt szenteljenek a mentális egészségük karbantartására. Csökkentett munkahelyi költségek: A munkáltatók számára a négy napos munkahét csökkentheti az irodai és egyéb működési költségeket, például energiaköltségek, irodai felszerelések és egyéb erőforrások tekintetében. Környezeti előnyök: Kevesebb munkanap csökkentheti a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást, mivel a munkavállalóknak kevesebbszer kell utazniuk a munkahelyükre és onnan haza. Munkaerő megtartása és vonzása: A négy napos munkahét vonzó lehet a jelenlegi és potenciális munkavállalók számára, ami segíthet a tehetséges szakemberek megtartásában és toborzásában. Rugalmasabb munkaidő-kezelés: Ez a munkarend lehetőséget ad a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, hogy rugalmasabban kezeljék a munkaidőt, ami jobban alkalmazkodik a munkavállalók és munkaadók munkaidejének a saját és a vállalat igényeire. Forrás