A fűtési szezon már szeptemberben elkezdődött, az időjárás pedig most már egyre inkább a hűvösebb,

ősziesebb arcát mutatja. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mivel gyújtunk be, ha otthonunkba

meleget szeretnénk varázsolni.

Bár az időjárás sokáig kegyes volt hozzánk és idén lehetett részünk inidánnyárban is, szeptemberben már

elkezdődött Magyarországon a fűtési szezon. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a KSH adatai

alapján Magyarországon a legtöbben gázzal fűtenek, a második legnépszerűbb fűtőanyag a fa. Az adatok

azt mutatják, hogy 2 388 000 lakásban van gázfűtés (ez a lakott lakások 61,9 százaléka), míg 1 470 000

otthonban fával vészelik át a téli hideg hónapokat.

Nem számottevő ugyan, de a felmérésből az is kiderült, hogy a fa után a szén a harmadik leginkább elterjedt tüzelőanyag

– mintegy 113 ezer otthonban esküsznek erre -, míg elektromos árammal mindössze 76 ezer háztartásban

fűtenek. Részben vagy egészben, de rengeteg családban (több mint másfél millió háztartás) kerül tűzifa

vagy szén a kályhába, vagy bármilyen más, szilárd tüzelőanyagot befogadni képes berendezésbe.

2019-es adatok alapján az is jól látszik, hogy a különböző településtípusokon mivel fűtenek a

háztartásokban. A távfűtés a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban népszerű, 20,5 és 36,4 százalékkal.

Sokan cirkó-, etázsfűtést alkalmaznak gázzal: a fővárosban 44,3 százalék, vidéki nagyvárosokban 22,1

százalék, egyéb városokban 22,7 százalék, a községekben 14,3 százalék. Nem gázt használva, de

ugyanezzel a módszerrel a községekben fűtenek legtöbben: 42 százalék, míg a fővárosban csupán 4,7

százalék – ebben a kategóriában a legnagyobb a különbség a községek és Budapest között. Érdekesség,

hogy a fűtés nélküli háztartások száma mindenhol nulla, kivéve a vidéki nagyvárosokban, ahol szintén

nem sokkal több: 0,1 százalék.

Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy az egyes tüzelőanyagoknak milyen a minősége.

Ugyanúgy, ahogy kültéren is oda kell figyelnünk arra, mi az, amit elégetünk, jobb, ha a kandallónkba, kályhánkba sem szórunk be válogatás nélkül bármit, amit hasznos tüzelőanyagnak vagy épp megsemmisíteni való szemétnek gondolunk.

Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat.

Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba. Egy közvélemény-kutatás alapján pedig a válaszadók 14 százaléka vallotta be, hogy hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ezt már régóta jogszabály tiltja. A jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot, valamint 300 ezer forint bírságot kell fizetnie annak, aki bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el. Erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

Ne mulasszuk el az ellenőrzést, de spóroljunk rá

Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a fűtőeszközt nem rendeltetésszerűen használják, ha szabálytalan annak kivitelezése, vagy ha a rendszeres műszaki felülvizsgálatot elmulasztották. Aki tehát eddig még nem tett meg, az feltétlenül nézesse meg az otthoni fűtőeszközöket egy szakemberrel, hiszen mindenkinek, egyéni felelőssége, hogy gondoskodjon otthona fűtési rendszerének biztonságáról.

A hónapok óta nem használt tüzelőberendezésekben ugyanis meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért az első fűtési nap előtt szakemberrel kell átvizsgáltatni. Mivel továbbra sem enyhült a szakemberhiány ebben az ágazatban, idén is meg kell fizetni az árát az ellenőrzéseknek: Budapesten és az agglomerációban jellemzően 12 – 14 ezer forintért ellenőrzik a készülékeket, valamivel drágábban, mint tavaly, ebben azonban még nincs benne a kiszállás díja, ami legalább még egyszer ennyi. Vidéken, messze a fővárostól valamivel olcsóbban dolgoznak a szakik, ám 20 ezer forintot minimum ott is rá kell szánnunk a műveletre, írta korábbi cikkében a Pénzcentrum.

A Family Handyman cikke alapján most összeszedtük, milyen anyagoktól kell óvakodnunk begyújtáskor.

Nedves fa

A magas nedvességtartalmú fa égetése sokkal több füsttel jár, ez pedig a veszélyes, kreozot nevű anyag felhalmozódását okozhatja a kémény falán. Csak száraz fát égessünk!

Növények

Logikus döntésnek tűnhet az elszáradt növényeket a kandallóba vetni, de valójában mégsem az: nem úgy viselkednek, mint a tűzifa, nem is pótolhatják azt. Sőt, bizonyos növények füstje (mint például a borostyán) akár allergiás reakciót is kiválthat, ha belélegezzük. Legjobban tesszük, ha az összes növényi anyagot a kandallónkon kívül hagyjuk.

Festett vagy kezelt fa

A festett, kezelt fa égetésével veszélyes, mérgező vegyi anyagok szabadulhatnak fel, ezért semmi esetre sem ajánlott tűzre vetni őket. A vegyszerek nemcsak hogy irritálhatják a tüdőt, a szemet és a bőrt, de a kandalló belsejét is károsíthatják.

Karácsonyfa

A különféle növényi részekhez hasonlóan a karácsonyfa elégetése is magától értetődőnek tűnhet, de jobban tesszük, ha inkább más módot választunk. Az örökzöld fák gyakran nagy mennyiségű gyorsan égő gyantát tartalmaznak, amelyek a magas hőmérsékletet elérve akár kéménytüzet, kéményrepedést is okozhatnak.

Műanyag

Bérelt helye van a tiltólistán. Mindegy, milyen típusú: zacskó, buborékfólia, PET palack vagy doboz, soha ne fűtsünk be vele! Égés közben káros vegyi anyagok szabadulnak fel, amik nagyon is veszélyesek lehetnek az egészségünkre.

Bizonyos fajta papírok, kartonok

Ha lehet, ne így próbáljuk megsemmisíteni a színesen nyomtatott papírárut, ugyanis az élénk színű festékanyagok égésük során mérgező gázokat szabadíthatnak fel.

Faszéntermékek

A faszén kiváló szolgálatot tesz a szabadtéri grillezések alkalmával, de a lakásban inkább ne próbálkozzunk vele begyújtani. Égésekor szén-monoxid szabadul fel a levegőben, és valószínűleg ez az utolsó dolog, amit az otthonunkban szeretnénk tudni.

Gyújtóanyagok

Soha ne próbáljuk például benzinnel, a grillezéshez használt folyadékkal vagy kerozinnal serkenteni az égést! Ezek a gyúlékony folyadékok olyan heves tüzet eredményezhetnek, ami gyorsan túlságosan forróvá válik a kandallót és a kéményt illetően, veszélyeztetve ezzel a kéményünk és az otthonunk épségét. A legjobb, ha ezeket az anyagokat nem is tartjuk házon belül.