A tervek szerint szűréseket végeznének a háziorvosi rendelőkben, bővítenék a szakdolgozók

kompetenciáit, sőt még a mesterséges intelligencia is szerephez jut majd a rendszerben. A tervek szerint

bővítenék a háziorvosi rendelőkben a szakdolgozók kompetenciáit, akik jogosultságot kapnak a

rendszerben lévő receptek, beutalók írására. Az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter elmondta,

hogy a korábbi körzetstruktúra a nyolcvanas évek végén alakult ki, és mivel csaknem egymillióval lettünk

kevesebben azóta, a háziorvosi praxisok betegszáma drasztikusan lecsökkent. Emiatt viszont a korábbi

rendszer finanszírozási szempontból kedvezőtlenné vált – idézte az Index az államtitkárt.

Több beteg, bővülő szerepkör

A betegszámot a nyár folyamán módosítani fogják minimum 1800-2000 főre, de akár 2500-ra is emelhető

a praxishoz tartozók száma. Az államtitkár elmondta, hogy a 6600 háziorvosi praxis közül 680 betöltetlen,

2028-ig ezeket szeretnék megszüntetni. Takács Péter kiemelte, hogy a háziorvosok szakvizsgájuknak

megfelelően holisztikus tudással rendelkeznek, mégis szűk mezsgyén mozog a tevékenységük.

A praxisok feladatainak bővítése tekintetében számítanak a diplomás szakdolgozók kompetenciáira, angliai mintára

kibővítenék bizonyos rendelőkben is elvégezhető szűrésekkel, a már ellátásban szereplő krónikus betegek

beutalóinak, receptjeinek kiírásával. Emellett kapnának jogosultságot kórházi indikációval gyógyászati

segédeszközök felírására is. Ebből adódóan az „egy orvos, egy asszisztens” praxisgyakorlatot szeretnék

megszüntetni, a rendelőkben a szakdolgozói létszámot kibővíteni. A telemedicina és a telemetria

használatával az orvos-beteg találkozás csökkenthető. A mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz

abban, hogy majd az EESZT-be a beteg használatában lévő, vércukor-, EKG-, vérnyomásmérő adataiból

jelzi az orvosnak, hogy mikor van szükség beavatkozásra.

Ahogy Takács Péter fogalmazott, ebben egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával, amely szerint az

indikátorok összefüggésben vannak a háziorvosi praxisban folyó munka minőségével. Az ügyeleti

rendszer átalakítását az államtitkár úgy értékelte, hogy már az első pilotnál, Hajdú-Bihar megyében

bebizonyosodott, hogy jól működik: délután 16 és 22 óra között nagyobb a betegforgalom, ami ezután a

tizedére esik vissza, többségében sürgősségi ellátást igénylő esetekre.

MOK-elnök: Hiányoznak a konzultációk
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az államtitkár szavaira úgy reflektált: a kamara mindig is

próbált a visszaélések ellen fellépni, egy rendszerszintű átalakításhoz pedig nem a kivételeket kellene

figyelembe venni. Kiemelte: az államtitkár által elhangzottak nagy része elfogadható és vállalható, de az

átalakítások előtt széles szakmai és társadalmi párbeszédre lenne szükség.

Kincses Gyula egyetértett a praxisteam létrehozásával, de úgy véli, a diplomás ápolók létszámbővítésével

a praxisokat úgy kell átalakítani, hogy a jelenleg működő hatezerben megmaradjanak az orvosok. Mint mondta, a fix béreket szükséges megőrizni, a minőségi indikátoroknak ezen felüli juttatásoknak kell

lenniük. Nem az ügyeleti rendszer átalakítása ellen tiltakoztunk, a degresszió, a rezsitámogatás felülvizsgálását kívántuk elérni, ennek a legkevésbé betegeket veszélyeztető eszköze, ha tiltakozásként nem írjuk alá a szerződést – emelte ki a MOK elnöke. Hozzátette: a praxisgazdálkodások megváltoztatása jó irány, mivel az önkormányzatok nem voltak érdekeltek ennek a hatékony fenntartásában.Az ügyeleti rendszer átalakítását a MOK szakemberei abból a szempontból vélik aggályosnak, hogy nincs megfelelően szétválasztva: mi tartozik a 24 órás sürgősségi és mi a háziorvosi kompetencia alá. Kincses Gyula szerint ezeket szakmailag át kellene gondolni.

Forrás