Egy hétfői rendeletével a kormány – az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra hivatkozva – a már korábban kihirdetett háborús veszélyhelyzet hatályát hosszabbította meg.

A Kormány 479/2022. (XI. 28.) Korm. rendelete az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról címet viselő rendeletet Orbán Viktor írta alá, és legfontosabb pontja, hogy a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Ez a rendelet a hatálybalépését követő 210. napon hatályát veszti.”

A Magyar Közlöny szerint a hatálymódosítás már kedden érvényes is.

A módosítás lényege, hogy az eredeti háborús veszélyhelyzeti rendelet hatályát módosítja. Az eredeti rendelet november elsején lépett hatályba, és a hatálybalépését követő 30. napon hatályát veszti, vagyis november 30-án, szerdán lejárt volna a háborús veszélyhelyzet. A kormány most ezt hosszabbította meg: november 29-től kezdődően 210 napon át lehet még legalább veszélyhelyzet, vagyis a rendeletnek köszönhetően egészen 2023. június 27-ig háborús veszélyhelyzet van érvényben Magyarországon.

Október végén a kormány újra kihirdette az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzetet, mivel a novembertől életbe lépő alaptörvény-módosítás ezt elvárja.

November 1-jétől ugyanis a korábbi hat különleges jogrend – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet – helyett három különleges jogrend lesz már csak az országban: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

Az október 28-án 30 napra újra kihirdetett háborús veszélyhelyzet hamarosan lejárt volna, és úgy tűnik, a kormány indokoltnak tartja a veszélyhelyzet fenntartását, ami továbbra is lehetőséget ad számára a rendeleti és rendkívül gyors kormányzásra.

Orbán Viktor május 24-én jelentette be, hogy aznap éjféltől háborús veszélyhelyzet lesz. A miniszterelnök a döntést azzal magyarázta, hogy a szomszédban háború zajlik, egy olyan háború, „amelynek még senki sem látja a végét”, és ezért szerinte mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.

Ezzel az indoklással módosították az Alaptörvényt, ami kiegészült azzal, hogy humanitárius katasztrófa vagy szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus esetén is el lehet rendelni ezt az állapotot.