A berlini Műszaki Egyetem pszichológusokból és orvosokból álló csoportja bejelentette, hogy klinikai kísérletekkel sikerült bebizonyítaniuk a halál utáni élet valamilyen formájának létezését.

A bejelentést egy olyan vizsgálat következtetései alapján tették, amelyben egy újfajta, felügyelt gyógyszeres kezelést alkalmaztak, amely lehetővé tette, hogy a betegek közel 20 percig klinikailag halottak legyenek, mielőtt visszatérnének az életbe.

Ez az eljárás, amelyet az elmúlt 4 évben 944 önkéntesen ismételtek meg, gyógyszerek, köztük adrenalin és dimetiltriptamin összetett keverékét használja, hogy a szervezet túlélje a klinikai halál állapotát, és az újraélesztési folyamat sikeres legyen. Az egyén szervezetét más gyógyszerek keveréke által kiváltott átmeneti állapotba hozzák, amelyet 18 perccel később az újraélesztés során ózonnal kell kiszűrni a vérükből.

A kísérletet csak egy új, AutoPulse nevű szív- és tüdőújraélesztő (CPR) gép kifejlesztése tette lehetővé. Ezt a gépet az elmúlt években már használták olyan emberek újraélesztésére, akik 40-60 percig halottak voltak.

A halálközeli élményeket az évek során különböző orvosi folyóiratokban hallucinációnak állították be, de ezzel szemben Dr. Berthold Ackermann és csapata úgy véli, hogy ezek az élmények a halál utáni élet létezésének bizonyítékai, valamint a test és a szellem közötti dualizmus egy formája.

A Dr. Ackermann által vezetett tudóscsoport figyelemmel kíséri a műveleteket és összegyűjti az önkéntesek vallomásait. Bár egyénenként vannak kisebb eltérések, mindegyikük azt állítja, hogy emlékszik a klinikai halál időszakára.

A leggyakoribb emlékek közé tartozik a testtől való elszakadás érzése, mintha lebegne, valamint a nyugalom, biztonság és melegség érzése, amely a teljes feloldódás és a kimeríthetetlen fény jelenlétének élményét írja le.