Leparkoltam az autómmal a bevásárló központ előtt. Kiszálltam, és akkor észrevettem, hogy egy

elképesztően jó motor mellett állok. Elkezdtem bámulni ezt a kétkerekű csodát. A motor másik oldalán

egy kis család: anya, apa és egy kisfiú nyüzsgött a csomagokkal: pakolták a nagy bevásárlás

„szerzeményeit” az autóba.

Nem tudom, honnan, de egyszer csak ott termett a motor tulajdonosa… Nagy termetű férfi,

bőrnadrágban, csizmában, bőrmellényben, az egyik karján ZZ TOP, a másikon ACDC tetoválással,

hosszabb ősz hajjal és sűrű, fehér, majdnem köldökig érő szakállal.

A kisfiú szinte sikítva kiabálta:

– Anya, Anya! Nézd, a Mikulás!

Az Anya azt mondta:

– Nem kisfiam, az csak egy…

– …Biker! – Az Apa némi féltékenységgel fejezte be a mondatot.

A kisfiú nagyon elszomorodott.

A motoros férfi a kisgyermek felé fordult, leguggolt, és mosolyogva azt mondta:

– Szia, igazad van, valóban a Mikulás vagyok!

– És hol van a piros ruhád? És miért motorral jársz? – kérdezte meglepetten a kisfiú.

– Mivel most nyári szünet van, járkálok ide- oda, figyelem a gyerekeket, nézem, hogy viselkednek, és így

tudom, hogy kinek milyen ajándékot vigyek majd decemberben. És azért motorral járok, mert a

rénszarvasok pihennek, legelnek, télen majd rengetek munkájuk lesz.

– És hol vannak a segítő Manók?

– Napoznak a tengerparton.

– Ebből nem lesz bajuk?

– Nem. Szeretik a napot.

A motoros férfi kinyitotta a nagy táskáját, amely tele volt plüss macikkal. Kivett egyet, és a kisfiú kezébe

adta:

– Jó legyél és hallgass a Szüleidre! Télen majd visszatérek Hozzád valami szép ajándékkal.

A fiú szinte sírt a boldogságtól.

A motoros odafordult hozzám, kacsintott és azt suttogta:

– Ez ma a harmadik…

Felült a motorra és integetve elhajtott.

Az Anya és az Apa is mosolygott, a kisgyermek ringatta a maciját. Néztem a napot, és csak arra tudtam

gondolni, hogy MILYEN SZÉP AZ ÉLET!!!

Ettől lesz Szép az Élet és ne itélj a kűlső alapján 

Farkas Olivér”