A Netflix új dokumentumsorozata, az Éljünk 100 évig: A kék zónák titkai hamar hatalmas siker lett, nem véletlenül! Az embereket mindig is foglalkoztatta, hogy mi is a hosszú élet titka, mit kell tennünk ahhoz, hogy a legtovább éljünk a lehető legegészségesebben.
Persze az egyértelmű, hogy nem létezik semmilyen varázsital vagy egyetlen egy superfood, ami csettintésre elintézi, hogy minimum 100 éves korunkig éljünk, ha viszont a téma mélyére ásunk, akkor bizony sok-sok szokást és tippet sajátíthatunk el. A minnesotai születési Dan Buettner pontosan ezeket a szokásokat akarja kideríteni, vagyis meg akarja fejteni, hogy az úgynevezett kék zónákban miért élnek sokkal tovább az emberek.
Mik azok a kék zónák?
A kék zónák olyan, demográfiai szempontból rendkívüli földrajzi területek, ahol különösen magas az idős - akár száz évet is megélő - és ezzel együtt jó egészségnek örvendő emberek aránya. Ezek a következők: Szardínia (Olaszország), Okinava (Japán), Ikaria (Görögország, Nicoya-fennsík (Costa Rica), Loma Linda (USA).
A kutatók ugyebár öt olyan, kék zónának nevezett helyet azonosítottak, ahol az emberek tovább élnek és alacsonyabb a krónikus betegségek aránya, mint a világ többi részén, ezek a helyek a japán Okinawa, az olaszországi Szardínia, a Costa Rica-i Nicoya, a görögországi Ikaria és a kaliforniai Loma Linda. Az itt élő embere tízszer nagyobb valószínűséggel fújnak el 100 születésnapi gyertyát, mint a világ bármely más részén élő átlagemberek, az étrend pedig egyértelműen az egyik fő tényező, ami a szakértők szerint felelős ezért a jelenségért. Bár a különböző kék zónákban élő emberek által követett étrendek között vannak különbségek, néhány közös vonás valószínűleg hozzájárul a hosszú élethez. A közös táplálkozási szokásaik közé például a következők tartoznak:
A kulcs persze egyáltalán nem az, amire alapvetően gondolnánk, nincs ugyanis egyetlen egy mindent megváltoztató titok vagy szigorú diéta, amitől hirtelen kitolódna az emberiség élettartama. Dan utazásai ugyanis sokkal inkább arra világítanak rá, hogy az ezekben a régiókban élőket sok aprónak tűnő, mégis fontos dolog köti össze, ami nem merül ki annyiban, sőt egyáltalán nem is sugallja azt, hogy rendszeresen kéne például edzőterembe járni. De akkor mik ezek a szokások, gondolatok, tippek, amelyek mégis összeköti ezeket a szépkorú embereket?
- Figyelnek arra, hogyan érzik magukat, és addig esznek, amíg körülbelül 80 százalékban jóllaknak.
- Étrendjük 95-100 százalékban növényi alapú, emellett sok babot és diófélét tartalmaz a gyümölcsök és zöldségek mellett.
- Olyan étrendet követnek, amely körülbelül 65 százalékban szénhidrátokból, 20 százalékban zsírokból és 15 százalékban fehérjékből áll.
Egyes kutatások szerint azok az emberek, akik a kék zónákban élőkéhez hasonló étrendet alkalmaznak, hasonló előnyökre tehetnek szert. Íme 6 tudományosan alátámasztott módja annak, hogy a kék zónák étrendje TÉNYLEG javíthat az egészségeden:
1. A kék zónák étrendje segíthet a hosszabb élet elérésében
A kék zónák étrendjének ötlete azért született meg, mert a kutatók világszerte azokat az embereket tanulmányozták, akik a leghosszabb, legegészségesebb életet élik. Ezek az emberek általában sok növényi eredetű élelmiszert fogyasztanak, amelyek polifenolok néven ismert vegyületeket tartalmaznak, ezeket pedig számos egészségügyi előnnyel hoztak összefüggésbe. Az egyik ilyen előny lehet a megnövekedett élettartam, amely a kutatók szerint az életkort megrövidítő, korral járó betegségek kialakulásának lelassulása miatt következhet be.
2. A kék zónás diéta segíthet a fogyásban
Bár a kék zónák diéta nem fogyókúra céljából jött létre, a növényi alapú ételek hangsúlyozása fogyáshoz vezethet. „A növényi ételek igazán laktatóak, mert több rostot tartalmaznak" - mondja Dr. Cassetty. A növényi alapú ételek nemcsak teltségérzetet adnak, de egy tanulmány szerint anélkül is átjutnak az emésztőrendszeren, hogy teljesen felszívódnának, ami hozzájárul a fogyáshoz. A kék zónák 80 százalékos szabálya, vagyis az, hogy addig eszünk, amíg már nem vagyunk éhesek, és nem addig, amíg jóllakunk, szintén támogathatja a fogyást. Egy tanulmány szerint azok az emberek, akik jobban odafigyeltek arra, hogy mit esznek, kevesebbet sóvárogtak és nem ették túl magukat annyira, egyértelműen fogytak.
3. A kék zónás diéta csökkentheti a szívproblémák kockázatát
A helyes táplálkozás kulcsfontosságú a szív és a szív- és érrendszer egészségéhez, és a több növényi alapú és kevesebb állati eredetű élelmiszer kiválasztása segíthet ebben. Ráadásul a kék zónákban élők gyakran nassolnak dióféléket, és a kutatások szerint ez csökkentheti a szívroham kockázatát. Plusz egy másik tanulmány szerint a rostban gazdagabb étrendet követő amerikai felnőtteknél alacsonyabb volt a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője a betegségellenőrzési központok szerint.
4. A kék zónás étrend csökkentheti egyes ráktípusok kockázatát
A kék zónák étrendje hasonlít a mediterrán étrendhez, és egy ezzel az étrenddel kapcsolatos tanulmány szerint csökkentheti a mellrák kockázatát. A kék zónák étrendje során a teljes kiőrlésű gabonafélékre való összpontosítás a Journal of Nutrition című szaklapban 2021 februárjában megjelent tanulmány szerint szintén csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Egy metaanalízis pedig megállapította, hogy a magas rosttartalmú étrend csökkentheti a petefészekrák kockázatát.
5. A kék zónás étrend csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát
A rostok egészségügyi előnyei visszatérő téma, amikor a kék zónák étrendjéről van szó. „Krónikus betegségek szempontjából a rostok segítenek a vércukorszint szabályozásában" - mondja Dr. Selvi Rajagopal belgyógyász és elhízás specialista. Egy, a Nutrients című szaklapban megjelent összefoglaló megállapította, hogy a növények és a teljes kiőrlésű élelmiszerek magas rosttartalma csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
6. A kék zónás étrend szabályozhatja a gyulladást
Dr. Rajagopal szerint a kék zónák étrendjében található rostok harcolnak a sejtgyulladás ellen, amely számos krónikus betegségben, köztük a szív- és érrendszeri betegségekben, a 2-es típusú cukorbetegségben, a metabolikus szindrómában és a depresszióban játszik szerepet. Sőt, a Nature Medicine című szaklapban közzétett kutatás szerint a krónikus gyulladásos betegségek részben felelősek lehetnek a halálesetek több mint feléért világszerte. A Nutrition Reviews című szaklapban közzétett metaanalízis megállapította, hogy a magas rosttartalmú ételeket fogyasztó embereknél alacsonyabb volt a gyulladás.
