Azt szokták mondani, hogy az különböztet meg minket, embereket az állatoktól, hogy méretes agyunk intelligensebb minden más fajnál, képes gondolkodni, a környezeti erőforrásokat úgy átalakítani, hogy abból haszna származzon. Épp ennek köszönhetően jutott el az emberi faj oda, ahol most tart, de lehet, hogy ez a fene nagy tudás okozza majd a egész bolygó vesztét is.
Az evolúció során az ember egyenes testtartást öltött, két lábon jár, és egyes testrészek elcsökevényesedtek, mert már nincs szükség rájuk.
Ilyen például a farokcsont, ami teljesen visszafejlődött, mivel már nincs szükség rá ahhoz, hogy az egyensúlyozásban segítsen. Azonban, közismert, hogy több állatfajnak, emlősnek van farka, ami bizonyíték arra, hogy egy tőről fakadunk.
Még mindig működik az embernél a libabőr-jelenség, azaz, mikor az izom összehúzódás által megmerevedő bőrszövet hatására a szőrszálak felegyenesednek.
Ez egyrészt akkor alakul ki, mikor fázunk, csak például egy bundás macskával ellentétben nekünk nincs elég szőrünk, hogy betakarja testünket.
A másik hatás, amiért borsozni kezd a hátunk, az a félelem. Ugyancsak jó példa erre a macska, amely ha megijed, felborzolja a hátán a szőrt.
A bölcsesség fog is például “veszélyeztetve” van, hiszen megfigyelések szerint ma már csökken azon emberek száma, akiknél a két alsó, és a két felső bölcsesség fog is előbújik.
Ennek okai is az evolúcióban keresendők, hiszen a táplálkozási szokásainkat figyelembe véve, ma már kisebb adagokkal is jól tudunk lakni, így a szájüregünk is kisebb a több ezer évvel ezelőtt élt rokonainkhoz képest, és ezért a rágásnál már nincs akkora szükséges ezekre a fogakra.
Tedd össze a hüvelykujjad és a kisujjad, ahogy a videóban látod, majd nézd meg, hogy megjelenik a kezeden a hosszú tenyérizom?
Ha nem akkor sincs aggodalomra ok, hiszen az emberek 10-15%-nak egyik, vagy mindkét kezén hiányzik. A hosszú tenyérizom tulajdonképpen élettani és funkcionalitásilag nagy jelentőséggel.