A mai cikkünkben a Nátrium-glutamátról lesz szó, amely eredetileg a tengeri hínárból kinyert ízfokozó anyag. 1908-ban, tehát több mint 100 évvel ezelőtt Dr. Kikunae Ikeda izolálta azt. A doktor nagy szabású vállalkozást alapított az ízfokozó forgalmazására, amely a nyugati világba is eljutott.

Az élelmiszeripar költségcsökkentésként tekintett az olcsón beszerezhető színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos porra. Igazán azonban csak az 1970-es évektől terjedt el, amikor a gyorsv éttermekben robbanásszerűen emelkedett a használata, és ma már szinte minden ilyen jellegű ételben, valamint a feldolgozott élelmiszerek túlnyomó többségében is megtalálható.

Ez az ízfokozó anyag egyfajta függőséget alakít ki egyes ételek fogyasztása kapcsán, ezért van az, hogy sokan már nem érzik olyan finomnak a természetes ízű zöldséget, gyümölcsöt, mert az ízfokozóval ellátott élelmiszerekre állnak rá az ízlelőbimbók.

A Na-glutamát vagy E621 a legtöbb levesporban, mártásban, konzervben, leveskockában, burgonyaszirmokban, üdítőitalokban, felvágottakban, fagyasztott készételekben, virsliben, fűszerkeverékben megtalálható.

Jó, rendben van, de mi vele a baj egész pontosan? Már az önmagában nem hangzik jól, hogy bizonyos élelmiszerek felé függőséget alakít ki: ebből sejthetjük, hogy nem kifejezetten egészségbarát anyagról van szó. Nos valóban!

A Nátrium-glutamát ugyanis neurotoxin. Migrénes fejfájást, hányingert, hasmenést, asztmás rohamokat, egyensúlyzavart, erős szívdobogást, mellkasi fájdalmakat okozhat, egyeseknél pedig allergiás tüneteket, így kiütést, orrfolyást és bőrpírt is.

A hatása természetesen függ a rövid- illetve hosszútávon elfogyasztott mennyiségtől, és ahogyan a cukortól vagy a sótól, úgy (a kifejezett allergia esetét kivéve) ettől sem leszünk hirtelen rosszul.

A legtöbb esetben hosszan tartóan fejti ki a hatását, amiből rövid távon semmit sem érzékelünk. Leginkább a gyermekekre veszélyes, mert a vér-agy gát fejletlenebb állapota miatt ezek a mérgek könnyebben bejutnak az agyba.

Egyes kutatások a Nátrium-glutamátnak idegi elváltozásokat is tulajdonítanak, amelyek akár a Parkinson vagy az Alzheimer-kórral is kapcsolatban állhatnak.

A glutamát olyan ingerületátvivő aminosav, ami az agyi neuronok közti információ átvitelben működik közre. Sajnos tény, hogy a leggyakoribb daganat fajtáknak is vannak glutamátot receptoraik.

A mai tudomány ugyanakkor azt is alátámasztotta, hogy ha a daganatok sok glutamátot választanak ki, akkor gyorsabban terjednek.

Az 1960-as évektől jelentek meg cikkek a Na-glutamát egészségre káros mivoltáról,  azonban mind a mai napig megjelennek a szer alkalmazását védő írások is.