Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa az emberiség történetének egyik

legsúlyosabb tragédiája, mely hosszú évtizedeken át hagyományozza az

emlékezetünkben az elpusztítás és a veszély mély benyomását.

Az egykor virágzó Pripjaty városa hirtelen kiürült, és az erőmű környéke hosszú időn keresztül sugárzó

romhalmazzá vált. Azonban Artur Kornyejev nevét a fotográfia világában említik, mivel olyan fényképet

készített, amely bemutatta a csernobili erőmű 4-es blokkjából kiömlő, veszélyes kóriumot.


Kornyejev, aki maga is fotós és katasztrófafényképész volt, nem rettent vissza attól, hogy közel menjen a

világ egyik legveszélyesebb helyszínéhez. Évtizedek óta járta a csernobili erőmű területét, részt vett a

romok eltakarításában, és még a kupola tervezésében is szerepet vállalt, amely védelmet nyújt a

katasztrófa sújtotta reaktor felett.

Az igazi merénylet azonban a veszélyes kórium dokumentálása volt. Ez az anyag a megolvadt reaktorból

szivárgott ki, és az “elefántláb” elnevezést kapta a sajátos megjelenése miatt.

Kornyejevnek sikerült egyedülálló fotót készítenie erről a katasztrofális anyagról, ami még a katasztrófa

utáni napokban valóságos életveszélyt jelentett volna. A fotó egy dokumentumtárban pihent éveken át,

egészen 2013-ig, amikor egy újságíró rálelt a digitális archívumban.


A képen Kornyejev maga is feltűnik, fejlámpájával a kezében, de nem tudott sokáig a veszélyes anyag közelében maradni.

Az interjúkban elmondta, hogy még a kép készítése is komoly kihívás elé állította az emberi kitartását és

bátorságát. Azonban ez a kép nemcsak a csernobili katasztrófa történetét örökíti meg, hanem azoknak a

hősiességét is, akik a legnagyobb veszélyek között is képesek voltak dokumentálni és megosztani a tragédia súlyos következményeit a világgal.

Artur Kornyejev példája rávilágít arra, hogy a fotográfia néha az emberi elszántság és felelősségvállalás kifejezője is lehet.