lany fiuhazassag

Mindannyian a középiskolai románcokról szóló történetek olvasásán, filmek és tévésorozatok nézésén nőttünk fel. Míg a tekercsvilágban a dolgok tökéletesen, látszólag boldog véget érnek, a való életben talán túl szépnek találjuk az ilyen elképzeléseket ahhoz, hogy igazak legyenek.

Ettől függetlenül az egyetlen igaz szerelem megtalálása 3 éves korban talán túlságosan is erőltetettnek tűnhet, de nem Matt Grodsky számára, aki teljesen biztos volt a Laura Scheel iránti érzelmeiben.




Scheel és Grodsky az arizonai Phoenixben jártak óvodába. Grodsky számára egyértelműen szerelem volt első látásra. Az érzéseiről az Instagramon megosztott “The Way We Met” fiókjában Grodsky elárulta:





“Gyerekként szerelmes voltam Laurába, és a mai napig az vagyok”.

Azt is elmesélte, hogyan próbálta meg felhívni magára a lány figyelmét azzal, hogy az “Oroszlánkirály” sorait szavalt, mivel a film igen népszerű volt az óvodáskoruk idején. Laura megosztotta, hogy az a Matt, akire az óvodáskorból emlékszik, egy totális “bolond” volt.

Látva, hogy Scheel mennyire el volt ragadtatva tőle, Scheel is viszonozni kezdte az érzéseit. A kis szerelmesek gyakran töltöttek együtt időt az iskolán kívül, játszóházba, piknikre és moziba jártak a szüleik felügyelete alatt.




Később a két szerelmespár különböző általános iskolákba járt, és megszakadt a kapcsolatuk. Egyetlen eszközük a kapcsolattartásra a karácsonyi üdvözlőlapok voltak, amelyeket családjaik évente cseréltek.

Még a középiskolák is különböztek, de az első évük őszén valami váratlan dolog történt. Scheel elmondta, hogy miközben barátnője telefonját nézegette, hirtelen Grodsky nevére bukkant.

Végül Scheel rájött, hogy barátja ismerte Grodskyt a középiskolából. Ugyanez a barát később újra összehozta a két rég elveszett szerelmespárt. De miután a középiskola véget ért, két különböző államban lévő főiskolára mentek. Scheel azt is kifejtette:

“Közvetlenül a középiskola elvégzése után eléggé hezitáltunk. Azt kérdeztük: ‘Együtt maradunk-e? Megpróbáljuk-e, hogy működjön?””

Szerencsére működött, még úgy is, hogy Scheel az Észak-Arizonai Egyetemre ment, míg Grodsky felvételt nyert a Columbia College Chicagóba. Miután befejezték a főiskolát, Grodsky pontosan tudta, mit kell tennie.

2015. május 23-án, amikor éppen a végzős évüket kezdték volna, Grodsky elvitte Scheelt egy meglepetésszerű látogatásra az óvodájukba. A romantikus lánykérés további részleteit felfedve hozzátette:

“Az egész autóút alatt az óvodába menet folyton azt kérdezgette, miért tűnök idegesnek. Folyton a zsebemet néztem, amikor nem figyelt, hogy biztos legyek benne, hogy a gyűrű még mindig ott van-e.”

Grodsky még a bátyját is megkérte, hogy maradjon a közelben, és örökítse meg a lánykérést. Ezután térdre ereszkedett, és feltette a nagy kérdést. A válasz, amit kapott, egy hangos és egyértelmű “igen” volt.

Végül 2016. december 30-án, 20 év várakozás után az óvodai szerelmesek összekötötték az életüket. Az esküvőt Scheel nagybátyja celebrálta, aki meg is osztotta gondolatait a pár édes frigyéről:

“A legtöbb gyerek számára az óvodában az uzsonnák és a hálóalátétek megtalálása a lényeg, de számukra ez arról szólt, hogy megtalálják a lelki társukat”.

Scheel és Grodsky valóban bebizonyították a világnak, hogy a lelki társak valóban léteznek, és megtalálni őket a legvarázslatosabb élmény, amit valaha is átélhet az ember.